Szófia tömegközlekedése
Szófia tömegközlekedése a modern értelemben 1901-ben indult az első villamosok üzembe helyezésével. Főleg külföldi villamosok közlekedtek, de 1951-től mintegy negyven évig bolgár gyártású járművekkel is rendelkezett a város. 2016-ban 14 villamosvonal működött Szófiában. 1935-ben indult meg a buszközlekedés, kevés járattal, melyeket fokozatosan fejlesztettek. Számos magyar Ikarus-modell is közlekedett a szófiai utakon. 2016-ban 96 buszjárat közlekedik a városban és az elővárosokban. Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki. A trolibuszok 1941 óta járnak a bolgár fővárosban, hazai és más külföldi gyártmányok mellett Ikarus típusú trolijai is voltak a városnak. 2016-ban kilenc trolijárat közlekedik. A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadik építése 2016-ban indult. Segítségével el lehet jutni a szófiai repülőtérre is, ahonnan belföldi és külföldi járatok közlekednek. A Központi pályaudvarról nemzetközi vonatok is indulnak, többek között Budapestre is. A városban taxik és iránytaxik is igénybe vehetőek.
Villamoshálózat[szerkesztés]
Szófia villamoshálózatának kiépítése az elektromos áram bevezetésével egy időszakra tehető. A város 1898-ban egy francia és egy belga céget szerződtetett az elektromos hálózat és a villamosvonalak kiépítésére. Utóbbi cég használt villamosokat hozatott Belgiumból. 35 darab villamos állt szolgálatba összesen 23 kilométert kitevő hat vonalon 1901-ben. A villamosok eleinte lassúak voltak, rendszertelenül jártak és rövid távolságot tettek csak meg, így sokan inkább a gyaloglást választották. A járműveknek ekkor inkább szimbolikus jelentése volt: a modern Európához kapcsolták Bulgáriát. 1944-ig ugyan meghosszabbították a vonalakat, azok így sem értek el a külvárosokba. Később az utasforgalom nőni kezdett, új kocsikat vásároltak, Siemens és Zeppelin típusúakat.[1][2]
1951-ben Bulgária legyártotta az első teljesen saját tervezésű villamosát, a Republik-ot, melyet a szocializmus idejében több saját gyártmányú kocsi is követett. Korábban az 1930-as években már alakítottak át forgalomból kivont külföldi járműveket. 1986-ban szolgálatba álltak az első T6M-700 típusú villamosok, 1989 és 1991 pedig cseh Tatra T6B5 és Tatra T6A2 villamosokat is vásároltak. 1991-ben a bolgár villamosgyártás teljesen megszűnt. 1995-ben a 22-es villamosvonal is elindult a városban, amihez DÜWAG gyártmányú használt német villamosokat vásárolt a város. A 2000-es években T6A2-BG és Halléből vásárolt, felújított Tatra T4D-C villamosokkal bővült a flotta.[1][2]
2016-ban 14 villamosvonalon közlekednek szerelvények.[3]
-
T6M-700 típusú bolgár villamosok 1995-ben
-
Tatra T6B5 villamos 2012-ben
-
Villamos a Központi pályaudvar előtt
Trolibuszhálózat[szerkesztés]
Az első trolibuszok 1941-ben indultak el Szófiában, akkor még csak egyetlen járat működött két busszal, egy 3,3 km-es szakaszon. 1947-től megindult a fejlesztés, 10 szovjet járművel, 1951-ben pedig a TB-51 típussal megkezdték bolgár trolibuszok gyártását. Ettől függetlenül továbbra is vásároltak járműveket külföldről, MAN és Škoda típusúakat, majd az 1980-as évek közepén 151 darab Ikarus 280T-t is beszereztek. 2002-ben a trolivonalak száma 10 volt, a hosszuk pedig meghaladta a 105 kilométert; 111 jármű közlekedett a vonalakon. 2006-ban 193 kilométeren 102 jármű közlekedett.[4] 2016-ban kilenc vonal működik.[3]
Buszhálózat[szerkesztés]
Az első buszokat viszonylag későn, 1935-ben állították szolgálatba a bolgár fővárosban, később hat új vonal nyílt meg, összesen mintegy 23 kilométerrel, 10 járművel. 1940-ig még 10 MAN és 6 Mercedes buszt rendeltek. A háború alatt számos jármű tönkrement, a maradékok nagy részéhez pedig nem volt alkatrész, így 1944 és 1946 között nyolc jármű közlekedett Szófiában. 1949-ben 15 darab LAZ típusú buszt vásároltak Ukrajnából, majd egy évvel később 11 darab Škoda buszt. 1964-ben a botevgradi gyárban megindult a Csavdar típusú bolgár buszok gyártása, 1968-ban pedig Ikarus 180 típusú magyar csuklós buszokat importáltak. 1974-ben 100 darab Ikarus 280 állt forgalomba. 1988-ra már 872 csuklós busz futott a fővárosi utakon. 1996-ban új Csavdar buszok készültek a botevgradi gyárban. A régi Ikarus és Csavdar buszokat használt Mercedes és MAN buszokra cserélték a 90-es évek végén. 2002-ben 95 útvpnalon 463 jármű közlekedett 1210 kilométeren. 2006-ra 2380 kilométerre nőtt a vonalak hossza és 554 busz közlekedett.[5] 2016-ban 96 buszjárat működik a városban és az elővárosokban.[3]
Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki. Az állami buszok mellett járatokat magántársaságok is üzemeltetnek (például Union-Ivkoni, Biomet, Etap-Grup[6]), a jegyeket ezek irodáiban, a pályaudvarokon és a buszsofőrnél is meg lehet venni. Néhány társaság esetében online is lehet jegyet foglalni. A nemzetközi célállomások között van Szaloniki, Isztambul, Bukarest, Szkopje és Belgrád.[7]
Metró[szerkesztés]
1998-ban adták át a szófiai metró első hat kilométeres szakaszát.[8] Ezt később bővítették, majd 2012-ben átadták a második, 11 állomásos vonalat.[9] 2015 áprilisában egy öt kilométeres, négy állomásos szakasszal bővült az első vonal a szófiai repülőtérig.[10] 2016-ban megkezdődött a harmadik vonal építése.[11]
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Szófia központi pályaudvaráról belföldi és nemzetközi vonatok indulnak. A két fő belföldi vonal a Szófia–Várna és a Szófia–Burgasz vonal. A pályaudvarról metróval lehet eljutni a szófiai repülőtérre. Nemzetközi vonatok Budapestre, Szalonikibe, Isztambulba, Bukarestre és Belgrádba indulnak innen.[12][13]
Légi közlekedés[szerkesztés]
A szófiai repülőteret 1937-ben nyitották meg.[14] Miután 2006 végén második terminálját is átadták, az országos légi utasforgalom nőni kezdett; 2008-ban 6 595 790 főre, 2011-re pedig 6 894 054 főre emelkedett.[15] A nagyobb utasforgalom egyik oka a reptéri bővítés mellett a nemzetközi célállomások számának növekedése volt.[16] A szófiai repülőtér utasforgalma 2015-ben 4 064 755 fő volt.[17] A repülőtér megközelíthető metróval, valamint a 84-es és 384-es buszokkal.[18] A repülőtér belföldi és nemzetközi forgalmat egyaránt bonyolít.[19]
Taxi és iránytaxi[szerkesztés]
Szófiában körülbelül 4800 sárga taxi közlekedik, olcsónak számítanak, 2015 júliusi adatok szerint a belvárosban körülbelül 6 leváért, a városhatáron belül kevesebb mint 15 leváért lehet igénybe venni. Egyedül az OK Supertrans vállalt taxijai vehenek fel utasokat a repülőtéren és a központi vasútállomásnál. Taxit telefonon és mobilapplikáció segítségével is lehet hívni. A taxisoknak kötelező a taxióra használata. Szófiába több, licenccel nem rendelkező „áltaxi” is működik, melyek az ismert taxitársaságokhoz hasonló néven és logókkal működnek, ezek a taxisok sokszorosát is elkérik az átlagos viteldíjnak.[20]
Szófiában iránytaxik (marsrutka) is közlekednek.[21]
Jegyrendszer[szerkesztés]
A felszíni és a metróközlekedést két külön cég kezeli. A buszokra, trolikra és villamosokra érvényes egyszeri utazásra jogosító jegyeket és többszöri utazásra jogosító elektronikus kártyákat, valamint a metróra érvényes jegyeket és kártyákat külön lehet megvásárolni, vannak azonban olyan kártyák is, amelyek a teljes tömegközlekedési rendszer minden vonalára érvényesek. Kedvezményes jegyet vásárolhatnak a nyugdíjasok, a diákok és a fogyatékkal élők, a 68 év fölöttiek és a hét év alattiak pedig ingyen utazhatnak.[22][23]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Pozharliev
- ↑ a b UMC
- ↑ a b c UMC 2
- ↑ History of Trolleybus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ History of Bus Transport. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Bulgaria: Bus. Lonely Planet. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ Buses and Coaches in Bulgaria. Flip Flop People's. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ Bulgaria country profile (pdf). Kongresszusi Könyvtár Federal Research Division, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
- ↑ EC President, Bulgarian PM Launch 2nd Sofia Metro Line. Novinite, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
- ↑ „Subway Trains to Sofia Airport Start Running at 1 pm on April 2”, novinite.com, 2015. április 2. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
- ↑ „Construction of Sofia subway third line to begin on Jan 20”, SEE News. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 13.)
- ↑ Trains in Bulgaria. Interral. [2016. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Time-table - international. Bolgár Államvasutak. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ History. Sofia Airport. [2016. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Air transport. National Statistical Institute, 2015. július 31. [2016. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
- ↑ Passenger traffic at Bulgaria's major airports grows 10% Y/Y in H1 2011. The Sofia Echo, 2011. augusztus 18. [2016. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ Statistics. Civil Aviation Administration. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ Public Transport. Sofia Airport. [2016. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Airlines. Sofia Airport. [2015. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Taxis in Sofia. FlipFlopPeople. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Bulgaria: Local Transport. Lonely Planet. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
- ↑ Tariff. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Information for citizens. Metropolitan. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
Források[szerkesztés]
- ↑ UMC: History of Sofia Trams. Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ UMC 2: Разписания (bolgár nyelven). Urban Mobility Center. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ Pozharliev: The future of the past future - Visions of tram and subway tracks in a Southeastern European City. International Association for the History of Transport, Traffic and Mobility. (Hozzáférés: 2016. május 4.)[halott link]
További információk[szerkesztés]
- Sofia Urban Mobility Center (a buszok, villamosok és trolik üzemeltetője)
- Metropolitan (a metró üzemeltetője)